2013. március 31., vasárnap

Húsvétra sok szeretettel

             
                                              Tavaszváró Húsvét

                                           Holle anyó megtréfált,
                                           mert Húsvétkor nagy hó várt.
                                           Nem gondolta senki sem
                                           még a vörösbögyi sem.
                                           Széncinege, citromsármány
                                           lesz tojásom saját gyártmány.
                                           Összegyűlt az erdő népe,
                                           hogy lelhetnek segítségre.
                                           A macskabagoly megmondta,
                                           a szarka meg felírta,
                                           tojást kell itt festeni,
                                           kicsi mázzal bekenni.
                                           Mindenkinek örömére
                                           napocskával szövetkezve
                                           meg is jön a kikelet,
                                           kétszáz tojást cipelek.
                                           Így kívánunk mindenkinek
                                           Kellemes Húsvéti Ünnepet!

                                                  Szerzők: Adina és Karesz




2013. március 28., csütörtök

4. nap a hó fogságában, avagy munkában a XVI. kerületi madárvédők

 Megkerestek minket, hogy Budapest XVI. kerületében a Naplás tónál egy legyengült, gubbasztó egerészölyv van a szántásban. Ez volt a harmadik hívás a XVI. kerületből, volt aki énekes rigó miatt, volt aki  vörösbegy ügyében keresett.
Egyből útra keltünk felszerelkezve. Kesztyű, papírdoboz és az elengedhetetlen merítőháló. Kiértünk a megadott helyszínre, a szántás  a Szilas-patak partján,  a Naplás-tó becsatlakozásánál terül el. Ezen a területen működtetünk több talajetetőt már a negyedik napja, a hirtelen jött vastag hótakaró miatt. Hosszú keresgélés és megfigyelés után rátaláltunk az ölyvre, aki felült az egyik fára.

Egerészölyv a fa tetején
 Szerencsére az állapota jobb volt mint amire számítottunk, így a szántáson elhelyeztünk 4 nagyobb csirke farhátat és csirkemell nyesedéket. Biztosan rá fog találni, mivel a közelben építik fészküket. Holnap szintén ki fogunk menni  hozzájuk.
A vonuló fajok egy része is hazaért akik nincsenek etetőhöz szoktatva,nekik most a túlélésről szól ez a pár nap. Tisztítsunk meg kisebb talajfelületeket ahová kihelyezhetünk a madarak számára finom falatokat: napraforgót,tört napraforgót, apró magvakat, reszelt almát, tört faggyúgolyót, tésztát, főtt rizst,főtt csirkehúst. A Szilas-pataki talajetetőinken szépen fogyasztanak a madarak. Énekes rigók, fekete rigók,erdei pintyek, szajkók, vörösbegyek sőt még két barázdabillegetőt is láttunk a húsiból csipegetni. Újra rengeteg eleséggel láttuk el őket.

Hirtelen konyha a Szilas partján :)

Kutyakonzerv,alma, magvak

 Amit szerencsére az odaszoktatott helyeken hamar elkezdtek enni a madarak.

Énekes rigók

Vörösbegy csirkemell darabokat csipegetve
 A patak rengeteg madarat vonz, ezért is választottuk ki a meredek partrészeket. A hóréteg is vékonyabb, illetve az eltakarított részeken ez a minimális napsütés is elolvasztotta a havat. Így nagyon sok tollas barátunkon segítettünk a kritikus napokon. Továbbra is folytatjuk az etetést és nagyon várjuk az idő enyhülését.
A környéken lévő odúinkat is belepte a hó. Az elmúlt hétvégén B odúkkal bővítettük odútelepünket, így már ezen a részen 70 madárlak várja és védelmezi őket.

B odú hósipkával :)
Megfigyelhettünk egy felettünk áthaladó bíbic csapatot,amit szerencsére Adinának sikerült megörökítenie. Ők csak átvonulóban voltak a kerületünkben.

Bíbic csapat a Szilas-pataknál
A csilcsalpfüzikék is megérkeztek, akik szorgosan keresgélnek a patak partján.

Keresgélő csilcsalpfüzike
Csilcsalpfüzike
Fotók: Harangozó Adina és Reszt Károly



2013. március 13., szerda

Urbanizálódó madarainkról

Az élőhelycsökkenés madaraink megfogyatkozásának a legfőbb oka. Ahol az ember megjelenik és fejlesztésbe fog, házakat, gyárakat épít, földet művel, a füves pusztákat szántókká alakítja, az erdőket a fáért írtja, ott rengeteg élőhely kerül felszámolásra. Egy biztos, drámai ütemben változtatjuk a föld természetes arculatát. Ezért nagyon fontos lenne az élőhelyek megőrzése. Számos lehetőség van amivel a pusztítást még helyre lehetne hozni, de sajnos nagyon sok dolog helyrehozhatatlan.
Minden élőlény próbál alkalmazkodni a megváltozott életteréhez. Napjainkban a csóka, veréb, fekete rigó, balkáni gerle fészket raknak magas falak réseiben, parkokban, házak különböző zugaiban, balkon ládákban, de van tudomásunk kerítéscsőben vagy postaládában fészkelő cinegéről és elektromos szekrényben költő házi rozsdafarkúról is.

Ebben a csőben rendszeresen költenek a széncinegék
 Ezeket a helyeket kényszerből foglalják el, de megfelelő védettségben és biztonságban megszokják az ember közelségét.  A ragadozó madarak is keresik a családalapításra alkalmas helyet. Például Budapest XVI. kerületében lévő Erzsébet-ligetben rendszeresen visszatérő vörös vércse pár neveli fiókáit egy magas épület hozzáférhetetlen részén.

Vörös vércse fiókák tekingetnek

Tavaly szintén ebben a ligetben nevelkedő erdei fülesbagoly fiókák arról tanúskodnak,hogy a városba is behúzódnak ezek a félénkebb madarak.

Erdei fülesbagoly fióka
 A városi madarak a fényszennyezésnek köszönhetően előbb elkezdik a fészekrakást mint vidéki társaik, viszont kevesebb fiókát nevelnek. Tapasztalataink alapján ez a táplálékhiánynak is köszönhető. Több városi odúnkban már költésre alkalmas fészekre bukkantunk, megfelelően kialakított fészekcsészével, míg vidéken társaik még csak az alapokat hordták be a madárlakokba.

A városi odúban lévő fészek
Az alábbi képen egy vidéki odúban lévő kezdetlegesebb széncinege fészket láthatunk, fűszálak és gyökerek alkotta alapra teszik majd a mohát és az állati szőröket.

Fészek alap
 Nagy segítség ha megfelelő fészekanyagot helyezünk ki számukra. Mi kutyaszőrrel szoktunk kedveskedni nekik, amit cserjék, bokrok ágvilláiba teszünk.

Kihelyezett kutyaszőr
Amit előszeretettel hordanak be az odúba, ez a röpnyílásnál látható.

Odúfoglalásról árulkodó jel
 Ha van lehetőségünk akkor legalább egy odúval segítsük kertünkben tollas barátainkat és ne feledkezünk meg a téli madáretetésről és az egész éves itatásról sem.

Szürke légykapó család
 Ezt a C-típusú odút falra, eresz alá szerelve előszeretettel foglalják el a légykapók és a rozsdafarkúak is.

2013. március 6., szerda

A leggyakoribb cinege fajunk a széncinege

 Ezeknek a kismadaraknak a hasznosságát hosszan sorolhatnánk, mert a fák törzsét, leveleit, rügyeit egyaránt tisztogatják. Napjainkban a rengeteg permetezőszer használata jelentősen csökkentette a táplálékforrásukat, viszont az ő munkájukat pótolni semmilyen szerrel vagy eljárással nem lehet. Méltán hívhatnánk őket a fák biológiai védelmezőjének is. A fák rovarvilágának egyik legeredményesebb pusztítói. Lepkehernyók, lepkepeték, pókok, különféle rovarok alkotják éves táplálékuk nagy részét. A téli hónapokban a madáretetőkbe kihelyezett magvak mellett is szívesen fogyasztják a kérgek között megbújt rovarpetéket.

Lárvákat keresgélve
  A fákat megtisztítják a hernyófészkektől, erdőkben, kertekben, vagy a gyümölcsösökben is. Emberi szemmel láthatatlan lárvákat, petéket gyűjtögetik. A téli madáretetéssel és a megfelelő B-típusú fészekodúkkal  környezetünk közvetlen  közelében is megfigyelhetjük őket.

A B-odúból leskelődik a cinege
  Az odúkkal nem csak a költésükben nyújtunk segítséget, hanem téli menedéket is biztosítunk számukra. A madárlakok éjszakázóhelyként is szolgálnak, és a rendszeresen töltött madáretetők biztonsága miatt helyben maradnak és áttelelnek. A széncinege leggyakoribb cinege fajunk,  mindenütt felbukkan ahol fa vagy bokor található. Tavasszal mindig epekedve várjuk a nyitnikék dallamát.
Évente általában kétszer költ, tavasszal és nyáron. A hím választja ki a megfelelő helyet, amiben a tojó építi a gyökér és durva fűszál alapon mohával, állati szőrrel és egyéb puha anyaggal bélelt fészket. A tojás mintázata, színe és mennyisége az elfogyasztott tápláléktól és a költés számától függhet.

Széncinege tojások
  Két hét kotlás után kelnek ki a fiókák, akik 15-23 nap alatt hagyják el a fészket.

Csupasz fiókák

16 napos fiókák
  A cinege pár egy napon több százszor eteti meg fiókáit.

Kirepülés után

Nagyon éhes vagyok
 A szülők nem hagyják magukra fiókáikat,etetik,terelgetik és tanítgatják őket a nagybetűs ÉLETRE :)
A széncinegét 2011-ben az év madarának választották.
Fotók: Harangozó Adina és Reszt Károly