2013. március 31., vasárnap
Húsvétra sok szeretettel
Tavaszváró Húsvét
Holle anyó megtréfált,
mert Húsvétkor nagy hó várt.
Nem gondolta senki sem
még a vörösbögyi sem.
Széncinege, citromsármány
lesz tojásom saját gyártmány.
Összegyűlt az erdő népe,
hogy lelhetnek segítségre.
A macskabagoly megmondta,
a szarka meg felírta,
tojást kell itt festeni,
kicsi mázzal bekenni.
Mindenkinek örömére
napocskával szövetkezve
meg is jön a kikelet,
kétszáz tojást cipelek.
Így kívánunk mindenkinek
Kellemes Húsvéti Ünnepet!
Szerzők: Adina és Karesz
2013. március 28., csütörtök
4. nap a hó fogságában, avagy munkában a XVI. kerületi madárvédők
Megkerestek minket, hogy Budapest XVI. kerületében a Naplás tónál egy legyengült, gubbasztó egerészölyv van a szántásban. Ez volt a harmadik hívás a XVI. kerületből, volt aki énekes rigó miatt, volt aki vörösbegy ügyében keresett.
Egyből útra keltünk felszerelkezve. Kesztyű, papírdoboz és az elengedhetetlen merítőháló. Kiértünk a megadott helyszínre, a szántás a Szilas-patak partján, a Naplás-tó becsatlakozásánál terül el. Ezen a területen működtetünk több talajetetőt már a negyedik napja, a hirtelen jött vastag hótakaró miatt. Hosszú keresgélés és megfigyelés után rátaláltunk az ölyvre, aki felült az egyik fára.
Szerencsére az állapota jobb volt mint amire számítottunk, így a szántáson elhelyeztünk 4 nagyobb csirke farhátat és csirkemell nyesedéket. Biztosan rá fog találni, mivel a közelben építik fészküket. Holnap szintén ki fogunk menni hozzájuk.
A vonuló fajok egy része is hazaért akik nincsenek etetőhöz szoktatva,nekik most a túlélésről szól ez a pár nap. Tisztítsunk meg kisebb talajfelületeket ahová kihelyezhetünk a madarak számára finom falatokat: napraforgót,tört napraforgót, apró magvakat, reszelt almát, tört faggyúgolyót, tésztát, főtt rizst,főtt csirkehúst. A Szilas-pataki talajetetőinken szépen fogyasztanak a madarak. Énekes rigók, fekete rigók,erdei pintyek, szajkók, vörösbegyek sőt még két barázdabillegetőt is láttunk a húsiból csipegetni. Újra rengeteg eleséggel láttuk el őket.
Amit szerencsére az odaszoktatott helyeken hamar elkezdtek enni a madarak.
A patak rengeteg madarat vonz, ezért is választottuk ki a meredek partrészeket. A hóréteg is vékonyabb, illetve az eltakarított részeken ez a minimális napsütés is elolvasztotta a havat. Így nagyon sok tollas barátunkon segítettünk a kritikus napokon. Továbbra is folytatjuk az etetést és nagyon várjuk az idő enyhülését.
A környéken lévő odúinkat is belepte a hó. Az elmúlt hétvégén B odúkkal bővítettük odútelepünket, így már ezen a részen 70 madárlak várja és védelmezi őket.
Megfigyelhettünk egy felettünk áthaladó bíbic csapatot,amit szerencsére Adinának sikerült megörökítenie. Ők csak átvonulóban voltak a kerületünkben.
A csilcsalpfüzikék is megérkeztek, akik szorgosan keresgélnek a patak partján.
Fotók: Harangozó Adina és Reszt Károly
Egyből útra keltünk felszerelkezve. Kesztyű, papírdoboz és az elengedhetetlen merítőháló. Kiértünk a megadott helyszínre, a szántás a Szilas-patak partján, a Naplás-tó becsatlakozásánál terül el. Ezen a területen működtetünk több talajetetőt már a negyedik napja, a hirtelen jött vastag hótakaró miatt. Hosszú keresgélés és megfigyelés után rátaláltunk az ölyvre, aki felült az egyik fára.
Egerészölyv a fa tetején |
A vonuló fajok egy része is hazaért akik nincsenek etetőhöz szoktatva,nekik most a túlélésről szól ez a pár nap. Tisztítsunk meg kisebb talajfelületeket ahová kihelyezhetünk a madarak számára finom falatokat: napraforgót,tört napraforgót, apró magvakat, reszelt almát, tört faggyúgolyót, tésztát, főtt rizst,főtt csirkehúst. A Szilas-pataki talajetetőinken szépen fogyasztanak a madarak. Énekes rigók, fekete rigók,erdei pintyek, szajkók, vörösbegyek sőt még két barázdabillegetőt is láttunk a húsiból csipegetni. Újra rengeteg eleséggel láttuk el őket.
Hirtelen konyha a Szilas partján :) |
Kutyakonzerv,alma, magvak |
Amit szerencsére az odaszoktatott helyeken hamar elkezdtek enni a madarak.
Énekes rigók |
Vörösbegy csirkemell darabokat csipegetve |
A környéken lévő odúinkat is belepte a hó. Az elmúlt hétvégén B odúkkal bővítettük odútelepünket, így már ezen a részen 70 madárlak várja és védelmezi őket.
B odú hósipkával :) |
Bíbic csapat a Szilas-pataknál |
Keresgélő csilcsalpfüzike |
Csilcsalpfüzike |
2013. március 13., szerda
Urbanizálódó madarainkról
Minden élőlény próbál alkalmazkodni a megváltozott életteréhez. Napjainkban a csóka, veréb, fekete rigó, balkáni gerle fészket raknak magas falak réseiben, parkokban, házak különböző zugaiban, balkon ládákban, de van tudomásunk kerítéscsőben vagy postaládában fészkelő cinegéről és elektromos szekrényben költő házi rozsdafarkúról is.
Ebben a csőben rendszeresen költenek a széncinegék |
Vörös vércse fiókák tekingetnek |
Tavaly szintén ebben a ligetben nevelkedő erdei fülesbagoly fiókák arról tanúskodnak,hogy a városba is behúzódnak ezek a félénkebb madarak.
Erdei fülesbagoly fióka |
A városi odúban lévő fészek |
Fészek alap |
Kihelyezett kutyaszőr |
Odúfoglalásról árulkodó jel |
Szürke légykapó család |
2013. március 6., szerda
A leggyakoribb cinege fajunk a széncinege
Ezeknek a kismadaraknak a hasznosságát hosszan sorolhatnánk, mert a fák törzsét, leveleit, rügyeit egyaránt tisztogatják. Napjainkban a rengeteg permetezőszer használata jelentősen csökkentette a táplálékforrásukat, viszont az ő munkájukat pótolni semmilyen szerrel vagy eljárással nem lehet. Méltán hívhatnánk őket a fák biológiai védelmezőjének is. A fák rovarvilágának egyik legeredményesebb pusztítói. Lepkehernyók, lepkepeték, pókok, különféle rovarok alkotják éves táplálékuk nagy részét. A téli hónapokban a madáretetőkbe kihelyezett magvak mellett is szívesen fogyasztják a kérgek között megbújt rovarpetéket.
A fákat megtisztítják a hernyófészkektől, erdőkben, kertekben, vagy a gyümölcsösökben is. Emberi szemmel láthatatlan lárvákat, petéket gyűjtögetik. A téli madáretetéssel és a megfelelő B-típusú fészekodúkkal környezetünk közvetlen közelében is megfigyelhetjük őket.
Az odúkkal nem csak a költésükben nyújtunk segítséget, hanem téli menedéket is biztosítunk számukra. A madárlakok éjszakázóhelyként is szolgálnak, és a rendszeresen töltött madáretetők biztonsága miatt helyben maradnak és áttelelnek. A széncinege leggyakoribb cinege fajunk, mindenütt felbukkan ahol fa vagy bokor található. Tavasszal mindig epekedve várjuk a nyitnikék dallamát.
Évente általában kétszer költ, tavasszal és nyáron. A hím választja ki a megfelelő helyet, amiben a tojó építi a gyökér és durva fűszál alapon mohával, állati szőrrel és egyéb puha anyaggal bélelt fészket. A tojás mintázata, színe és mennyisége az elfogyasztott tápláléktól és a költés számától függhet.
Két hét kotlás után kelnek ki a fiókák, akik 15-23 nap alatt hagyják el a fészket.
A cinege pár egy napon több százszor eteti meg fiókáit.
A szülők nem hagyják magukra fiókáikat,etetik,terelgetik és tanítgatják őket a nagybetűs ÉLETRE :)
A széncinegét 2011-ben az év madarának választották.
Fotók: Harangozó Adina és Reszt Károly
Lárvákat keresgélve |
A B-odúból leskelődik a cinege |
Évente általában kétszer költ, tavasszal és nyáron. A hím választja ki a megfelelő helyet, amiben a tojó építi a gyökér és durva fűszál alapon mohával, állati szőrrel és egyéb puha anyaggal bélelt fészket. A tojás mintázata, színe és mennyisége az elfogyasztott tápláléktól és a költés számától függhet.
Széncinege tojások |
Csupasz fiókák |
16 napos fiókák |
Kirepülés után |
Nagyon éhes vagyok |
A széncinegét 2011-ben az év madarának választották.
Fotók: Harangozó Adina és Reszt Károly
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)